24.fejezet: A Special Night, or a Nightmare
(ajánlott zene:http://www.youtube.com/watch?v=KP86Rcs2j14)
-Becky szemszöge-
~Becky Johnson, az életemnél
is jobban szeretlek, hozzám jössz?-kérdezte Zayn, én pedig levegőt
is elfelejtettem venni.
Ami abban a pillanatban
lejátszódott bennem, arra nincsenek szavak. Életem szerelme itt
térdel elöttem, és össze akarja kötni az életét velem.
Gondolhatnátok: Akkor miért nem felelsz már?! Ez nehéz. Nem csak
a kor miatt, mert az csak egy szám, hanem bevillant Tyler arca,
Niall arca, és Zayn arca is. Zayn-hez kötődöm a legjobban, de
Tyler-t ezzel valószínűleg nagyon megbántom, és lehet elvesztem,
nos Niall-t is. Mondta, hogy túl akar lenni rajtam, de ez most
biztos nehéz neki, hiszen miután elmondtam neki, hogy az elején
nekem is tetszett, így meg is nehezítettem, az eleve nehéz dolgát.
Jó voltam. Niall-höz tényleg nagyon erős szál köt, de nem
szerelmi, azonban néha azt érzem több, mint baráti, de tényleg
nem szerelmi. Viszont itt áll elöttem álmaim fiuja, aki csak rám
vár, hogy összekössük az életünket. Valóban akarom én ezt?
Igen, de nehéz. Biztos vagyok benne, hogy szeretem Zayn-t, hogy ő
az igazi, és hogy vele akarok lenni mindig, de ott van az az érzés,
amikor bevillan főként Niall arca. A mindig vidám, mosolygós kis
szőke ír fiúcska, aki ha lép az elején, talán ő térdelne itt
elöttem. De nem így lett. Talán a sors akarta. Igen, a sors Zayn-t
szánta nekem, és nem Niall-t, és tudom, hogy ezt ő is tudja.
Akkor miért nem válaszolok?! Mert félek. Félek elveszíteni
embereket. Annyi embert vesztettem el életemben, kezdve apámmal,
akiről még Zayn előtt is nehezemre esett beszélni, pedig vele
könnyebb. Aztán a legjobb barátomat, aki már szinte a testvérem
volt, Cole. Róla nem beszéltem Zayn-nek, mert nagyon fáj. Rögtön
a sírás kerülget, ha csak eszembe is jut. Aztán Tyler. Nos, azt
hiszem a kapcsolatunk soha nem lesz olyan, mint régen. Most pedig ha
Niall-t is elveszteném, szerintem belepusztulnék. Viszont, Niall
Zayn-nek és nekem is a barátja, szóval támogat minket, nem?! És
ha támogat, akkor elfogad minket, és túl lesz rajtam, megigérte.
Jó, ez nem megy egyik pillanatról a másikra, de mégis. Még soha
senki iránt nem éreztem ilyet, mint Zayn iránt. Boldog vagyok
vele, nagyon szeretem, nekem ő kell, a sors is őt szánta nekem, és
ezért hálás is vagyok neki. Sőt, azért is, hogy megismerhettem a
fiukat, El-t és Dani-t is. Csak nézem Zayn arcát, ahogy egyre
elgyötörtebb lesz, ahogy telnek a másodpercek, viszont nekem
szükségem volt erre a kis gondolkodási időre, hogy átértékeljem
a dolgokat.
~Zayn.. én mindennél jobban
szeretlek..-kezdtem, és láttam arcán, hogy megijedt. ~Nagyon
örülnék, ha hozzád mehetnék, igen!-mondtam elmosolyodva, mire
kifújta a bent tartott levegőjét, elmosolyodott, felállt, és az
újjamra húzta a gyűrűt, megcsókolt, és szorosan megölelt. Igen
ez volt a legjobb döntés... Azonban, mielött ismét belemerültem
volna gondolataimba, hirtelen tapsolást és füttyögést hallottam
meg, majd előjött egy csomó ember, és a boldog szülinapot
kezdték el énekelni. Bekönnyeztem. Annyira édesek, különösen
Zayn. A fiuk rögtön odafutottak hozzám, és közösen megöleltek,
aztán egyesével is.
~Annyira örülök nektek!-ölelt
meg elöször Liam
~Üdv a családban hivatalosan
is!-emelt fel Louis.
~Mint húgom, hivatalosan is
belökhetlek bármikor is a vízbe!-mondta vigyorogva Harry.
~Mintha eddig nem voltál halál
nyugodt, miközben beledobtál!-mondtam nevetve, mire csak adott az
arcomra egy puszit.
~Gratulálok nektek!-jött oda
mosolyogva Niall, és szorosan megölelt.
~Köszönöm Niall,
szeretlek.-mondtam ölelése közben a fülébe.
~Én is téged.-mondta, majd
elengedett, és még egyszer rám mosolygott.
~Na akkor nézd meg mit kapsz
tőlünk!-csapta össze tenyereit vidáman Hazza, és Lou felém
nyújtott egy nagy dobozt. Kinyitottam és tele volt mindennel,
ruhákkal táskával, cipőkkel, kiegészítőkkel. Tejóég.
~Srácok tejóég, ezek
fantasztikusak!-mondtam és csoportos ölelésbe törtünk ki.
~Dejó telefon tokok, egyet
kölcsön adsz majd?-nevett Zayn
~Na Mr. Egó, inkább csináljunk
egy közös képet!-vette elő telefonját Harry
~Hé, neked Louis-os a telefon
hátuljad?-néztem rá, de közben szakadtam a nevetéstől.
~Igen, nekem meg Harry-s!-vette
elő büszkén a telefonját Louis, én pedig már alig kaptam
levegőt.
~Na ne nevess, inkább kép!
Csíz!-kattintott Harry, belőlem meg megint kitört a röhögőgörcs.
~Becky! Boldog szülinapot és
gratulálunk!-ugrott a nyakamba El és Dani.
~Jaj lányok köszönöm,
imádlak titeket!-mondtam kicsit már megkönnyezve
~Mi is, de bontsd ki az
ajándékod!-ugrált El
~Várj, azt a fiuktól
kaptad?-nézett rám kiváncsian Dani, mire bólintottam. ~Hogy a
fenébe hoztatok ilyen jót össze?-nézett már a fiukra, akik csak
elnevették magukat. A lányoktól ruhát, és cipőket kaptam, amik
eszméletlenül néztek ki!
~Na azt hiszem én jövök.-jött
felém idegesen Zayn
~Kicsim, nekem az a legnagyobb
ajándék, hogy vagy nekem!-mondtam, már a sírás határán, ő
pedig megölelt. Kaptam tőle egy pilótaszemcsit, de aranyos,
emlékszik, hogy ilyet akartam! És egy eszméletlen jó pólót.
Ezután anya, és a hugom
közeledtek. Rögtön a nyakukba borultam.
~Annyira szeretünk kicsim, és
örülünk nektek!-mondta anya, és szipogott. Hálásan rá
mosolyogtam
~Gyere ide Zayn egy
kicsit.-mondta anya, Zayn pedig már mellettem is volt, anya pedig
rögtön megölelte, ahogy a húgom is.
Ezután jött Zayn-ék családja,
ahol engem is végig ölelgettek.
Nagyon jól telt a buli,
mindenki jól érezte magát, aztán valamikor elindultunk Zayn-el
ott a parkban sétálni. Kézen fogva sétáltunk, nem beszéltünk,
de szerintem ez így volt tökéletes, aztán megálltunk szembe
egymásnak, majd homlokát az enyémnek döntötte.
~Köszönöm!-szólalt meg
hirtelen Zayn
~De hát mit?-néztem rá
kiváncsian
~Hogy az enyém vagy.-mondta
mosolyogva, mire én is elmosolyodtam, majd megcsókoltam.
~Visszamegyünk? Ahogy hallom a
fiuk beinditották a partit, most hogy a szülők elmentek.-mondtam
nevetve, mert meghallottam a Sexy and I know it számot. Zayn
elmosolyodott, és visszamentünk. Ahogy sehtettem, a fiuk ott
táncoltak össze-vissza néhány barátjukkal. Nekem se kellett
több, Zayn-t magammal rángatva mentem beljebb, és kezdtünk el
táncolni. Nagyon jól éreztük magunkat. Beálltunk egy körbe, és
mindig ment be valaki, vagy valakik táncolni. Nos mi Danielle-el
bedobtuk a tánctudásunkat, de utánunk jött Zayn az ő kis
seggrázásával, és a Larry Stylinson páros is, akik kitudja
milyen táncot folytattak, de én már a hasamat fogtam a röhögéstől.
Kb. 2 órán keresztül még táncoltunk, amikor úgy döntöttünk
leülünk, és iszunk valamit. Láttam, hogy Niall elindul valamerre,
én pedig késztetést éreztem arra, hogy kövessem, ezért elnézést
kértem a többiektől, és Niall után indultam..
-Niall szemszöge-
Tényleg jól éreztük magunkat
Becky buliján, kicsit próbáltam kizárni a világot, és csak
szórakozni, és ez sikerült is szerencsére, azonban, előjöttek a
fejembe a gondolatok, így elindultam valamerre. Nem figyeltem, hogy
merre megyek, és nem is érdekelt, csak ki akartam szellőztetni a
fejem. Annyira nehéz elfelejteni Becky-t. Csak barátként szabad rá
gondolnom. Egy nagyon jó barát, igen...aj. Miért vagyok ilyen
hülye?! Miért nem léptem akkor?! Most az enyém lehetne, engem
szeretne, nem nekem kedvezett a sors most. Viszont Zayn a barátom,
így természetesen örülök, hogy boldog, és támogatom mindenben,
és mellette vagyok mindig, de még kell egy kis idő, hogy fel
tudjam dolgozni a történteket.
~Niall!-hallottam meg nevem
hangját, és mikor megfordultam Becky-t láttam közeledni.
~Becky, hát te?-kérdeztem
tőle, mikor odaért elém.
~Láttam hogy elindultál,
minden rendben?-kérdezte, és láttam rajta, hogy aggódik, miattam.
~Öm, persze, csak
kiszellőztetem a fejem.-mondtam neki
~Hát jó, akkor
hagylak.-mondta, és épp fordult meg, de karja után nyúltam
~Várj, maradhatsz, ha
szeretnél.-mondtam neki kedvesen
~Rendben.-mondta mosolyogva.
Csak álltunk ott, és meg se szólaltunk. Egymás szemeit kémleltük.
Teljesen elvesztem gyönyörű kék szemeiben. Magával ragadt.
Fogalmam sincs mióta állhattunk ott, de arcom közeledni kezdett az
övéhez.
~Niall, kérlek.-mondta, mikor
arcunkat kb. 2 centi választotta el.
~Sajnálom...-mondtam, és akkor
számat az övére tapasztottam. Nem tudom mi vezérelt, de végre
megtettem, sokkal elöbb kellett volna. Éreztem puha ajkait, azonban
sajnos nem csókolt vissza, és éreztem, ahogy könnyei folynak le.
~Sajnálom..-mondtam ismét, miután elváltak ajkaink. Ezután futni
kezdtem. Menekültem. Nem merek még egyszer a szemébe nézni. Csak
mentem, nem mertem hátra nézni, hogy tehettem ezt?! Idióta vagyok.
Igazából az a nagy kérdés, hogy miért most tettem meg, és miért
nem akkor, mikor még lett volna esélyem. Nem vagyok normális.
~Niall!-hallottam meg Becky
síros hangját. ~Neee!-itt már sikított. Azonban többre nem
emlékszem, mert mikor oldalra fordultam egy hatalmas duda hangot
hallottam meg, fényszórókat láttam, és utána minden
elsötétült...
Becky a fiuktól kapott ajándékai:
Becky, Eleanor-tól és Danielle-től kapott ajándékai:
A One Direction ruhái:
A gyűrű:
Sziasztok! :)
Nem tudok mit hozzáfűzni a részhez, remélem tetszik! :))
Továbbra is várom az olvasókat like-okat kommenteket feliratkozásokat! :))
Nem tudok mit hozzáfűzni a részhez, remélem tetszik! :))
Továbbra is várom az olvasókat like-okat kommenteket feliratkozásokat! :))
xoxo <3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése