27.fejezet: Mindenki
(ajánlott zene:http://www.youtube.com/watch?v=UJtB55MaoD0)
-Becky szemszöge-
Miközben Harry szobája felé
mentem elgondolkoztam, hogy mégis miért neki mondom el. Nos nem
tudom. Zayn-t és Niall-t nem akartam ezzel terhelni, eddig oké.
Viszont Liam-mel annyi mindent, köztük ilyeneket is megbeszélek,
bízom benne, de valamiért most nem akartam ezzel foglalkoztatni.
Louis az egyetlen aki tudott a Niall-os dologról, bízom benne, de
szerintem neki bőven elég volt ennyi. Harry olyan, mint én, csak
fiu. Nagyon könnyen szót értünk egymással. Halkan benyitottam,
becsuktam magam mögött az ajtót, és leültem Harry mellé az
ágyra.
~Harry, ébredj kérlek.-kezdtem
simogatni haját, mire felém fordult, és megölelt, de még mindig
aludt. ~Harry.-mondtam nevetve, mire kinyitotta a szemeit.
~Jaj, bocsi.-engedett el, majd
ült fel. ~Minden oké?-kérdezte
~Nem, beszélhetünk?-kérdeztem
félve
~Hát persze, bármikor itt
vagyok neked-mondta kedvesen, én meg elmosolyodtam
~Tudod, amikor egyik reggel
sírtam az álmom miatt, emlékszel?-kérdeztem, mire bólogatott.
~Nos Cole, a legjobb barátom.
Amikor a régi tánciskolámba jártam, akkor ismertük meg egymást.
Nem mondanám, hogy rögtön jóban lettünk, de aztán mégis.
Legjobb barátok lettünk, szinte testvérek voltunk. Mindent meg
tudtuk beszélni, vagyis majdnem. Tudod egy táncos élete nem mindig
habos torta. Amikor a színpadon vagy, akkor jó, de amik előtte
történnek, nos azok idegtépőek. Cole egy idő után elkezdett
furcsán viselkedni. Először azt mondta szerelmi csalódás, de itt
több volt. Hirtelen hangulatváltozásai lettek. Azelött is
hangulatember volt, de ez durva lett. Aztán egyik nap megláttam a
kezét. Azelött ölelt meg, mielött fölvette volna a
csuklószorítóját. Nem mertem megkérdezni tőle, de egy idő
után, még mindig voltak vágások. Egyik nap félre hívtam, és
megkérdeztem mi történt. Azt mondta semmi, nyugodjak meg, tud
magára vigyázni. Mondtam, hogy nem hiszem, erre azt mondta, hogy
csalódott bennem. Mondtam neki, hogy én is benne, erre ott hagyott.
2 nap múlva félre hívott, és adott egy plüss állatot, hogy ne
haragudjak, megbocsájtottam neki, ráadásul megigérte, hogy nem
bántja többet magát. Egy ideig tényleg nem látszott a kezén
semmi, és újra a régi volt. Aztán egy nap, félre hívott,
elmondta, hogy nagyon örül annak, hogy legjobb barátok vagyunk, és
nagyon szeret, majd megölelt, és mikor megölelt azt suttogta a
fülembe, hogy sajnálom. Nem értettem, de aztán elengedett, szemei
felfele kezdtek nézni, kezei remegtek, ahogy lábai is, készült
összeesni, megfogtam, de együtt elestünk a földre. Láttam a
kezén a vagdosást, nem értettem miért csinálta. Ott ültem
fölötte, és sírtam. Bevitték a kórházba, és azt mondták
találtak a szervezetében drogot. Azt tudtam, hogy cigizik, de ezt
nem. Azt is mondták, hogy nagyon sok vért vesztett. 2 napig volt
kómában, és az orvosok azt mondták, nem tudnak mit tenni, többet
nem ébredt fel..-fejeztem be már zokogva a történetet. Harry egy
ideig csak döbbenten meredt maga elé, majd ölébe húzott, és
nyugtatni próbált.
~Jobban kellett volna figyelnem
rá.-mondtam még mindig sírva
~Ez nem a te hibád.-mondta
nyugtatva Harry
~Ráadásul gyáva és gyenge
voltam. A temetést végig zokogtam, és utána csak egyszer voltam
képes elmenni a sírjához.-mondtam
~Becky könyörgöm ne gyötörd
magad.-kérlelt Harry
~Megkérhetlek valamire?-néztem
fel rá, mire bólogatott. ~Eljönnél velem a hétvégén a temetőbe
Párizsba?-kérdeztem
~Ha ezt szeretnéd, akkor
természetesen.-válaszolta kedvesen. ~De csak mi?-kérdezte
~Igen, nem szeretném ha Zayn
még ennél is gyengébbnek lásson, a fiuknak meg még nem merem
elmondani, majd ha visszajöttünk.-mondtam kicsit már nyugodtabban
~Rendben.-válaszolta lágyan
~Köszönöm, hogy
meghallgattál.-bújtam oda hozzá.
~Bármikor.-válaszolta
mosolyogva, mire én is mosolyogtam, adtam az arcára egy puszit,
elköszöntünk, én pedig mentem vissza Zayn-hez. Vissza feküdtem
az ágyba, és szorosan Zayn-hez bújtam, és nagy nehezen elnyomott
az álom.
Reggel mikor felkeltem Zayn még
aludt, én inkább lementem a konyhába, ahol Liam épp kakaót
csinált.
~Jó reggelt.-köszöntem
kedvesen
~Neked is, kakaót?-kérdezte
még mindig a kakaóval ügyködve
~Kérek, köszi.-ültem le az
egyik székre. Elém rakta a kakaót és nagyot nézett
~Becky minden rendben?-kérdezte
aggódva, én meg nem tudtam miről beszél. ~Nagyon vörösek és
karikásak a szemeid.-mondta
~Öm, igen.-hazudtam ~Egyébként
hogy-hogy ilyen korán? Még csak 7 óra.-kérdeztem
~Futni indultam, nem
jössz?-kérdezte kedvesen
~De, egy perc!-mondtam. Gyorsan
megittam a kakaómat, felvettem egy sortot, egy újjatlant, az edző
cipőm, összefogtam a hajam, és indultunk is Liam-el. Egy parkba
mentünk futni. Már 2 órája futottunk, mikor megszólalt Liam
telefonja, így megálltunk.
~Szia!... Igen...Futunk..
Mindjárt.. Okés, szia!-tette le a telefont. ~Haza kéne lassan
mennünk.-mondta Liam
~Futás hazáig?-kérdeztem
lelkesen, mire elmosolyodott, és futottunk.
~Nyertem!-lépett be a házba
Liam
~Persze, ha megfogsz hátulról,
felemelsz és arrébb raksz te tisztességesnek nevezed..-mondtam
nevetve
~Nem mondtam, hogy
tisztességesen!-mondta nevetve Liam, és a többiek pont akkor
jöttek ki.
~Jó reggelt
csipkerózsikák!-köszöntem nekik kedvesen, majd odamentem Zayn-hez
és megcsókoltam.
~Nektek is, minden oké?-kérdezte
Louis, mire bólogattunk
~Persze, megyek
fürdeni.-mondtam, és elindultam felfele
~Jövök én is!-jött utánam
Zayn, mire megforgattam a szemem, de megfogtam a kezét, és így
mentünk be.
~Együtt vagy külön?-kérdeztem
mikor beértünk a szobába
~Ez kérdés?-nevetett, majd
felkapott, és vitt be a fürdőszobába. Letett, és megcsókolt.
Szenvedélyesen csókolt, folyamatosan kerültek le a ruhák, ahogy
haladtunk be a zuhanyzóba. Levegőhiánynál megengedtem a vizet.
~Ja, hogy te zuhanyozni
akarsz.-mondta Zayn, de elröhögte a végét.
~Nem, hobbiból járok be a
zuhanyzóba.-mondtam nevetve. Gyorsan lefürödtünk, majd
törölközőben visszamentünk a szobába.
~Megyünk valamerre?-kérdeztem
gardróbomat nézegetve
~Öm, milyen nap van?-kérdezte
~Csütörtök.-válaszoltam
nevetve
~Akkor ma rádiózunk!-válaszolta
lelkesen
~Na miért lettél ilyen
lelkes?-kérdeztem mosolyogva
~Mert a múltkori interjún nem
mondtam konkrét választ, hogy megkértem-e a kezed, mert nem voltál
ott, de most ott leszel, így mindenki megtudja!-csókolt meg a végén
Zayn.
~Akkor készülődjünk!-mondtam
nevetve, és szinte belemásztam a szekrényembe.
Felvettem egy fehér ujjatlant,
egy szép kék csőnadrágot, egy bézs színhez hasonlító
magassarkút, és egy szürke kardigánt. Miután kész lettünk
elindultunk a fiukkal a rádióba. Az interjú elég jó hangulatban
telt, nagyon sokat röhögtünk.
~Nos Zayn, miujság a
barátnőddel?-kérdezte az egyik rádiós műsorvezető
~Köszönöm, minden rendben
vele.-válaszolta kedvesen
~Hallom mostanában volt a 18.
szülinapja, ugye?-kérdezte
~Igen.-mondta még mindig
kedvesen Zayn
~Először is boldog szülinapot
neki, másrészt mit adtál neki?-kérdezte vidáman
~Köszi, és sok mindent.-mondta
titokzatosan Zayn
~Na Zayn, gondolom hallottad,
hogy felröppent a pletyka, miszerint megkérted a kezét. Nos, mi az
igazság?-kérdezte a műsorvezető
~Igen, hallottam, és szeretném
megerősíteni, ugyanis tényleg megkértem, és igen-t
mondott!-válaszolta mosolyogva Zayn
~Gratulálok! Emberek élő
egyenesebe hallhatták, Zayn Malik eljegyezte barátnőjét!-mondta
be a műsorvezető
~Köszi hogy itt voltatok
srácok, remélem még találkozunk!-mondta
~Mi is, és mi
köszönjük!-mosolygott Liam
Miután kijöttek Zayn rögtön
odajött hozzám és megcsókolt, majd megölelt.
~Végre mindenki tudja, hogy
csak az enyém vagy.-mondta fülembe, én meg felkuncogtam.
Mikor hazaértünk mindenki
leült a tv elé.
~Becky beszélhetnénk?-nézett
rám Harry, mire bólogattam, és kimentünk a konyhába. ~Ugye
tudod, hogy valahogy el kell mondanod Zayn-nek meg a többieknek a
tervedet a hétvégéről?!-nézett rám Harry
~Igen, de csak holnap, még át
kell gondolnom hogy mit hogyan mondjak.-válaszoltam, mire megölelt,
és visszamentünk. A nap további része nyugisan telt. Kb. minden
második tv bemondás rólunk szólt. Este felmentünk a szobánkba,
szorosan hozzábújtam Zayn-hez, és azon gondolkoztam, hogyan fogom
nekik elmondani holnap.
Reggel szinte egyszerre
ébredtünk Zayn-el, rögtön megcsókolt, és mikor kelt volna ki,
utána szóltam.
~Várj Zayn,
beszélhetnénk?-kérdeztem félve
~Persze, minden rendben?-ült
vissza mellém aggódva
~Multkor amikor sírva ébredtem,
akkor Cloe-ról, a legjobb barátomról álmodtam. Még nem állok
készen elmesélni az egész történetet, de a lényeg, hogy már
több mint másfél éve, hogy meghalt, nekem pedig csak egyszer volt
erőm elmenni. Arra gondoltam, hogy holnap visszautazom, hogy
elmenjek a sírjához. Egy embernek meséltem el az egész
történetet, és az Harry. Tegnap este mondtam el neki, és kértem,
hogy jöjjön el velem. Vasárnap már jönnénk is haza, ugye
megengeded?-néztem rá könnyes szemekkel.
~Kicsim persze, menjél.-húzott
magához. ~De miért nem nekem mondtad?-kérdezte halkan
~Mert nem akartam, hogy még
ennél is gyengébbnek láss.-válaszoltam ugyanolyan halkan
Kezei közé vette az arcom,
majd adott egy csókot.
~Te így vagy tökéletes,
bárhogy látlak ugyanúgy szeretni foglak!-mondta kedvesen
~Szeretlek!-mondtam mosolyogva
~Én is téged!-mondta kedvesen
~Miután visszajöttünk,
megígérem hogy elmesélem nektek a történetet Cole-ról.-mondtam
hozzábújva
~Nem kell, ha nem akarod.-mondta
kedvesen
~De, szeretném ha tudnád, meg
a fiuk is.-mondtam. ~Viszont éhen halok!-álltam fel mosolyogva,
mire felnevetett, és lementünk a konyhába, ahol már mind lent
voltak. Leültünk reggelizni, majd Zayn közelebb hajolt.
~Hánykor akartok indulni
holnap?-kérdezte halkan
~Még reggel.-válaszoltam
~Ha 9 körüli gépre foglalok,
az jó?-kérdezte
~Köszönöm!-adtam egy csókot
szájára.
Délután elmondtam Harry-nek
hogy hánykor megyünk, így még ma bepakoltunk. A srácoknak
elmondtam azt, amit reggel Zayn-nek, mire mind megölelgettek. Este
mikor befeküdtünk az ágyba egyikünk se tudott elaludni.
~Zayn, én félek.-vallottam be.
~Én is.-mondta ő is, mire
felültem
~De hát te mitől?-kérdeztem
~Nem leszek ott veled, hogy
megvédjelek bármitől is.-mondta
~De Harry ott lesz, meg véd ő,
hidd el!-próbáltam nyugtatni
~Tudom, de nehéz
elengedni.-vallotta be
~De nem engedsz el, csak egy
éjszaka, mindig velem leszel.-fogtam meg nyakláncomat.
~Ígérd meg, hogy mindig rajtad
lesz!-fogta meg azt a kezemet, amelyik a nyakláncomat fogta
~Megigérem!-adtam neki egy
csókot, majd visszafeküdtünk. Éreztem, hogy Zayn addig nem fog
elaludni míg én ébren vagyok, ezért erőt vettem magamon és
belevetettem magam álomországba...
Becky szerelése:
Sziasztok! :)
Először is szeretném megköszönni a több mint 500 oldalmegjelenítést! :'))
Másodszor holnap reggel elutazom egy hétre, így nem most kedden, hanem utána való kedden vagy szerdán lesz csak új rész :S
Harmadszor úgy döntöttem az lesz a legjobb, ha utána nem naponta, hanem 2-3 naponta hoznám a részeket,egyrészt hátha ki jön belőletek néhány komment :$ Másrészt mostanában ihlet hiány van, és nem szeretnék halál unalmas részeket, harmadrészt így talán hosszabb is lesz a történet! :)
Először is szeretném megköszönni a több mint 500 oldalmegjelenítést! :'))
Másodszor holnap reggel elutazom egy hétre, így nem most kedden, hanem utána való kedden vagy szerdán lesz csak új rész :S
Harmadszor úgy döntöttem az lesz a legjobb, ha utána nem naponta, hanem 2-3 naponta hoznám a részeket,egyrészt hátha ki jön belőletek néhány komment :$ Másrészt mostanában ihlet hiány van, és nem szeretnék halál unalmas részeket, harmadrészt így talán hosszabb is lesz a történet! :)
Továbbra is várom az olvasókat like-okat kommenteket feliratkozásokat! :))))
Nemsokára találkozunk, addig is szép nyarat! :))
xoxo<3
Nemsokára találkozunk, addig is szép nyarat! :))
xoxo<3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése