29.fejezet: Home sweet home
(ajánlott zene:http://www.youtube.com/watch?v=edP0L6LQzZE)
-Becky szemszöge-
A gépen ülve kicsit
elgondolkoztam a tegnap történteken.
Nagyon hiányzik Cole. Jó volt
meglátogatni, bár hihetetlen nehéz volt. Össze szorult a szívem.
Talán igaza van Harry-nek, Cole fentről vigyáz rám. Vagy egy
másik ember testében van a lelke.. te jóég Becky teljesen
begolyóztál?! Nem hiszek az ilyenekben, de abban inkább, hogy Cole
föntről figyel, és egyszer újra találkozunk talán.
~Erős voltál, büszke vagyok
rád.-zökkentett ki gondolatmenetemből Harry kedves hangja.
~Nélküled nem ment
volna.-mosolyogtam rá.
~És elmeséled a
fiúknak?-kérdezte. Hm. Elgondolkoztam.
~Szerintem igen.-mondtam halvány
mosollyal.
Ezután a repülő út csöndben
telt. Hiányoztak már a többiek, különösen Zayn. Ha belegondolok
ennyit még nem is voltunk távol, pedig ez csak egy hosszú hétvége
volt. Már csak 10 perc, és leszállunk. Nyújtózkodtunk egyet
Harry-vel, és elindultunk a kijárat felé, viszont én
megtorpantam.
~Harry, valamit még el kell
mondanom..-kezdtem, mire kíváncsian nézett...
A hétvége alatt
-Zayn szemszöge-
Mióta elmentek Becky-ék egy
percre sem tettem le a kezemből a telefont. Folyamatosan csak
figyeltem mikor kapok valami hírt róla.
~Zayn szerintem kicsit nyugodj
le, még fel sem szállhatott a gépük.-próbált nyugtatni Liam,
mire leültem a kanapéra.
~Egyél egy kicsit.-rakott le
elém egy tányért 2 szendviccsel Niall, mire hálásan
rámosolyogtam, és beleharaptam.
Az idő lassan telt, és még
semmi.
~Srácok tuti történt
valami.-mondtam még mindig telefonomat nézegetve.
~Zayn, még legalább egy fél
óra, hogy leszáll a gépük.-mondta Louis.
A telefonom kijelzőjén az
órámat néztem folyamatosan. Már csak 25 perc.. 23.. és így
haladtam, mikor kaptam egy sms-t Harry-től. Megnyitottam, és azt
mondta épségben megérkeztek, de Becky nincs olyan lelki
állapotban, hogy írjon, de ír amint tud. Basszus. Miért nem
mentem vele?! Aj. Megírtam Harry-nek, hogy nagyon vigyázzon rá,
bár tudtam, hogy barátomban bízhatok.
A délután nagy részét a fiúk
azzal töltötték, hogy próbálták elterelni a figyelmemet. Több
kevesebb sikerrel. Aztán este végre megszólalt a telefonom. Becky
volt az. Hála az égnek!
Éjjel nem aludtam sokat, nehéz
volt Becky nélkül, de volt bennem valami különös érzés, ami
egyáltalán nem volt rossz.
Reggel elég korán keltem, még
csak fél 7 volt. Mindenki aludt, én pedig lementem a konyhába
természetesen a telefonommal. Ittam egy teát, elszívtam egy
szálat, majd leültem tv-zni. Hamarosan a fiúk is csatlakoztak.
Becky írt, és mondta, hogy nem vette le még éjjelre sem a
nyakláncot. Szóval ez volt az az érzés, mintha tudnám velem van,
biztonságban. Ez valami hihetetlen, ami Becky-hez köt. Érzem őt
még akkor is, ha nincs velem.
Gondolatmenetemet a tv zavarta meg.
Mint tudjuk Zayn Malik
eljegyezte kedvesét, Becky Johnson-t.
Viszont akkor Becky miért
van Harry Styles-al a reptéren?! Úgy hallottuk Párizsba mentek...
Nos, a szerelem városába.. Vajon erről Zayn is tud?!
~Ez hiányzott.-mondta a végén
Louis.
~Én most azt hiszem
megyek.-mondtam és már álltam is fel a kanapéról.
~Hova?-kérdezte Niall
~Nem tartom jó ötletnek.-mondta
rögtön utána Liam
~Nyugi, csak anyuékhoz,
estefele jövök.-intettem, és már indultam is.
Kivagyok. Tudom, hogy nincs
köztük semmi, csak ezek a hülye emberek annyit tudnak kombinálni,
tőlük tudok kiakadni. Kellett egy kis séta, na meg egy kis cigi,
hogy kicsit kiszellőztessem a fejem. Átmentem anyuékhoz is, ahol
csak anya volt.
~Szia kicsim.-ölelt meg anya az
ajtóban. ~Gyere be.-mutatott befele
~Szia, leülünk
kicsit?-kérdeztem, mire bólogatott, és leültünk a kanapéra.
~Minden rendben?-kérdezte
aggódva
~Nem, Becky Párizsban van
tegnap óta, és holnap jön vissza, de nem bírom.-mondtam
~Egyedül van?-kérdezte
~Nem, Harry-vel.-válaszoltam
~És miért mentek oda?-kérdezte
meglepetten
~Becky legjobb barátja már kb.
másfél éve meghalt, és most érezte idejét, hogy
meglátogassa.-mondtam összetömörítve az eseményeket
~És Harry is ismerte?-kérdezte
~Nem, csak Becky nem volt képes
beszélni róla, de egyik éjjel Harry-nek sikerült elmesélnie, és
azt szerette volna, ha vele megy.-mondtam egy sóhaj kiséretében
~És elmondta, hogy miért pont
Harry-nek mesélt róla?-kérdezte
~Nem akarta, hogy gyengének
lássam.-hajtottam le a fejem.
~Jaj kicsim megértem
Becky-t.-mondta anya
~De mondtam neki, hogy akárhogy
látom szeretem.-néztem fel rá reménykedve, mire megrázta a
fejét.
~Viszont valószínűleg nagyon
fontos volt neki ez az illető, és nem akarta, hogy meglásd olyan
állapotban, ami érthető végül is, hiszen ha ennyire nem tud róla
beszélni, és ennyit várt, hogy elmenjen a sírjához, biztos
vagyok benne, hogy nagyon megviselte a dolog, és hihetetlenül össze
törik majd mikor a temetőben lesz.-mondta anyu
~De annyira nehéz
nélküle.-mondtam
~Tudom kicsim, ez a
szerelem.-mosolygott rám anyu
~Nem, ez több, erősebb. Vele
akarom leélni az életem.-mondtam
~Jaj drágám, ha tényleg ezt
érzed, nem szabad féltékenynek lenned.-mondta biztatóan
mosolyogva
~Nem, nem erről van szó, csak
aj.-nem tudtam mit mondani. Nem akarok féltékeny lenni, hisz nincs
okom, de nincs most épp mellettem.
~Lehet, hogy nem akarsz az
lenni, de belül mardos valami, ugye?-kérdezte
~Te honnan tudsz
mindent?-kérdeztem, mire kicsit felnevetett
~Ez az anyák dolga, gyere
ide.-mondta, és megölelt. Jó volt eljönni hozzá, jó vele
beszélgetni.
~Köszi anya.-mondtam miután
elengedtük egymást.
~Nincsmit kicsim, bármikor
jöhetsz, tudod.-mondta kedvesen, majd elköszöntünk egymástól,
és mentem is.
Csak sétáltam egy kicsit, meg
elszívtam néhány szálat. Osztogattam néhány aláírást, meg
képet. A rajongóknak fontos volt ez, így akár mennyire nem
szívleltem most ezt, kötelességem volt.
~Zayn, a barátnőd hol
van?-kérdezte az egyik lány
~Elutazott.-válaszoltam
kedvesen
~És tényleg
Harry-vel?-kérdezte egy másik.
~Igen.-válaszoltam még mindig
kedvesen
~Szakítottatok?-kérdezte
megint egy másik.
~Nem, minden
rendben.-válaszoltam
~Akkor miért nem te utaztál
vele?-kérdezte megint másik. Mennyien vannak?!
~Ez szerintem magánügy, és ha
most megbocsájtotok.-mosolyogtam feléjük, és elmentem.
Kicsit néha tapintatlanok is
tudnak lenni.
Nem tudom mióta sétálhattam,
de kezdett sötétedni, úgyhogy elindultam hazafele.
~Na végre, srácok itt van
Zayn!-üvöltötte el magát Louis, mire a többiek is lejöttek.
~Sziasztok.-köszöntem nekik,
majd leültem a kanapéra
~El árulnád hogy mégis hol
voltál?-kérdezte Liam miközben ők is leültek
~Anyánál, aztán
sétálni.-mondtam
~A telefonodat viszont
használhatnád.-mondta Liam. Észre se vettem, hogy hívtak
~Bocsi, nem hallottam.-mondtam
~Minden rendben?-kérdezte Niall
~Persze, csak fáradt vagyok, el
teszem magam inkább holnapra, Jóéjt!-álltam fel.
~Jóéjt!-mondták szinte
egyszerre.
Bementem a fürdőbe, és csak
hagytam, hogy a víz folyjon a testemen végig. Nem akartam mást,
minthogy kicsit megnyugodjak. Hiányzik Becky, és nem tudom mi van
éppen vele... Kb. háromnegyed órát áztattam magam, míg végül
befeküdtem az ágyba. Kezembe vettem a közös képünket, és csak
néztem, majd elmosolyodtam. Vissza raktam a helyére, és
elringattam magam álomországba.
Jelen.
-Becky szemszöge-
~Nem mondtam el mindent a
Cole-al való kapcsolatomról..-folytattam egy kis szünet után.
Harry még mindig furcsán, és aggódva nézett rám. ~Cole-al
többször is előfordult, hogy majdnem lefeküdtünk
egymással.-fújtam ki a levegőt, mire Harry álla a földet
súrolta, ám mielőtt megszólalhatott volna Zayn hangját hallottuk
meg, majd hamarosan testét is megpillantottuk.
~Becky!-már futott, majd
megölelt, felkapott, és megpörgetett. Szorosan fogtam, és nem
azért mert féltem, hanem mert jó volt újra őt ölelni, érezni.
~Nagyon hiányoztál.-motyogtam
nyakába, mire letett és megcsókolt. Ez hiányzott, a csókja.
Óvatosan mégis szenvedélyesen csókolt.
~Végre az enyém vagy.-döntötte
homlokát az enyémnek.
~Örökké a tied
leszek.-mosolyogtam rá, majd leheltem szájára egy apró csókot.
Kézen fogott, majd mentünk is a kocsijához. Az út csöndben telt,
alig mertem Harry-re nézni, bár volt egy olyan sejtésem, hogy nem
hagyja annyiban a témát. Zayn végig fogta a combom, csak akkor
engedte el, ha a sebváltóért nyúlt, de utána rögtön vissza
tette kezeit. Jó volt újra vele lenni, de szükségem volt erre a
kis „kiruccanásra”.
Hatalmas ölelésekkel fogadtak
minket otthon a fiúk, és nagyon örültünk nekik. Már este 7
volt, mikor rászántam magam a mesélésre.
~Srácok..-kezdtem, mire rám
néztek, Harry pedig kikapcsolta a tv-t. ~Szeretném, ha tudnátok a
történetet Cole-ról..-kezdtem bele, és elmeséltem mindent. ~És
most végre ott voltam nála.-fejeztem be könnyezve, ám mosollyal
az arcomon. Zayn végig fogott, és éreztem, hogy nagyon figyel
végig, akárcsak a többiek.
~Sajnálom.-állt fel Liam, és
ölelt meg, majd mind így tettek.
~Köszi fiúk, és ha most nem
bánjátok, inkább elmennék aludni.-mosolyogtam rájuk, mire
bólogattak és elköszöntek, de Zayn jött velem.
~Jól vagy?-kérdezte Zayn már
a szobánkba
~Igen, főleg hogy itt vagy
már.-mentem oda és bújtam hozzá.
~Nagyon hiányoztál.-mondta
Zayn
~Te is nekem.-mosolyogtam rá.
~Zuhany?-kérdeztem vigyorogva
~Inkább fürdő most?-nézett
rám ugyanúgy vigyorogva. Bólogattam, ő pedig ment megcsinálni a
vizet, én pedig kipakoltam. Plüssállatomat a szokásos helyére,
az éjjeli szekrényemre raktam. Hamarosan kijött Zayn, a kezembe
nyomott egy törölközőt, majd miután levetkőztünk magunk köré
csavartuk. Habos fürdő, igen erre van most szükségem. Bemásztunk
egymással szembe, de hamarosan inkább háttal Zayn ölébe
kuporodtam, és fújni kezdtem a kezemben levő habot.
~Jól szórakozol?-nevetett
Zayn, mire én is elnevettem magam.
~Köszönöm.-bújtam nyakához,
majd adtam rá egy puszit.
~Megőrjítesz te
nőszemély!-mosolygott Zayn, mire csak felnevettem.
Még legalább egy fél órát
áztattuk magunkat, nagyon jó volt.
Az ágyban jó szorosan bújtam
hozzá, de ő is szorosan ölelt. Hamarosan elkezdtem hallani
szuszogását, amin elmosolyodtam, azonban mielött elaludhattam
volna Harry nyitott be a szobába.
~Beszélhetnénk?-kérdezte
halkan, mire óvatosan kimásztam Zayn mellöl, és Harry szobája
felé vettük az irányt. Becsukta a szobája ajtaját, majd leültünk
az ágyára.
~Azt hiszem van egy befejezetlen
témánk.-mondta Harry, mire sóhajtottam egyet.
~Mint ahogy azt elkezdtem, nem
egyszer volt olyan alkalom, hogy majdnem lefeküdtünk
Cole-al...-kezdtem, és néztem bele Harry kíváncsi szemeibe...
Sziasztok! :)
Elég nehézkesen jött ki belőlem ez a fejezet, még jó hogy 2-3 naponta fogom hozni! :) De egyébként azért jött ki szerintem ilyen nehézkesen, mert az ideg állapotom nem a legjobb. Voltam vásárolni, és a kártyámmal akartam kb. 4000. ft-ot fizetni, de nem engedte. Bementünk a bankba, mert még legalább 5000 ft.-nak kellett volna rajta lennie.. azt mondták levették róla, kitalálták a kártya számomat.. nos aki ezt tette annak csomó szépet és jót kívánok, tényleg kösz szépen! Mindegy. Szánalmasak az ilyen emberek.
Elég nehézkesen jött ki belőlem ez a fejezet, még jó hogy 2-3 naponta fogom hozni! :) De egyébként azért jött ki szerintem ilyen nehézkesen, mert az ideg állapotom nem a legjobb. Voltam vásárolni, és a kártyámmal akartam kb. 4000. ft-ot fizetni, de nem engedte. Bementünk a bankba, mert még legalább 5000 ft.-nak kellett volna rajta lennie.. azt mondták levették róla, kitalálták a kártya számomat.. nos aki ezt tette annak csomó szépet és jót kívánok, tényleg kösz szépen! Mindegy. Szánalmasak az ilyen emberek.
Mindegy, nem fárasztalak ezzel titeket :)
Továbbra is várom az olvasókat like-okat kommenteket feliratkozásokat! :))
xoxo <3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése